Üllő rövid története

Üllő város Pest megyében, Budapesttől DK-K-i irányban 27 km-re, a Pesti síkság keleti és a Kiskunság északnyugati találkozásánál fekszik. Tengerszint feletti magassága általában 125 mm. Felszíne sík, délen kisebb homokdombokkal.

Éghajlata tipikusan szárazföldi: évi középhőmérséklete 10,8 C, a napsütéses órák száma 2000 körül van. A csapadék évi átlaga leggyakrabban 560-580 mm, eloszlása elég szélsőséges. A felszín feletti vizekből a Gyáli víz-Gyáli pontok említhető meg. Talajféléi: rozsdabarna erdei talaj, humuszos homoktalajok, réti talaj. Természetes növényzete a füves puszta, ártéri nádas, kevés erdő. Vadállománya mezei és üregi nyúl, a középkori gazdag madárvilág ma már nem jellemző.

A település területén végzett ásatások szerint Üllő már az őskorban lakott volt. A rézkorból egy csőtalpas edény, a késő rézkor ún. badeni kultúrájából a gulyalegelőn kerámia-töredékek, hátracsavart fejjel eltemetett szarvasmarha maradványa került elő. A bronzkorból Löb- pusztán 150 cm mélységben női temetkezés nyomaira bukkantak, a sírból füles bögre, orsó alakú nehezék, megmunkált szarvasagancs, csiszolókő került elő. A késő-bronzkorból gázlómadár lábszárcsontjaiból készített furulyát találtak. A vaskorból kelta cserépanyagok kerültek a Nemzeti Múzeumba. A kelták önálló életének a megjelenő vándorló szarmata- jazigok vetettek véget. A XX. század első felében 7 szarmata sír anyagok (fibullák, kétágú csont, csüngő, orsó, gyöngyök) kerültek elő. Az M0-ás csomópont és a 4-es főutat elkerülő út építésénél megelőző leletmentő ásatásokban, 2001 tavaszától aztán egyedülálló szarmata település, temető és fazekas központ került elő. Az ásatás 30 hektáros területén folyt (ebben az időpontban az volt Közép-Európa legnagyobb nyílt feltárása). Előkerült 50 földbe ásott edényégető-kemence és kb. 600 000 db kerámiatöredék. A falu temetőjéből bronzpénzek, fémből, gyöngyből épült ékszerek kerültek elő. A sírokban az emberek hanyatt fekszenek, fejük dél-felé néz. Kőépület nyomai nem kerültek elő, de a sírok egy része alatt bronzkori lakótelepre utaló emlékeket is találtak. Az ásatás 2003 nyarán befejeződött, az ásatások nyomait visszatemették, a terepet átadták az útépítésnek. A leletek a ceglédi Kossuth- múzeumba kerültek.

A római korból is vannak emlékek. A település központjában, az Ócsai út-Pesti kereszteződésénél, a Penny Market előtt mai téren egy római őrállomás nyomai kerültek elő XVIII. században. Helytörténet szempontjából jelentősebb az avarok régészeti emléke, mert településünkön a régészek két temetőjüket is megtalálták. Az erdőben a Disznójárás dűlőn 1931-32-ben az ásatást vezető Fettich Nándor 257 sírt tárt fel. A durván 200×50 m nagyságú temetőben a sírok iránya ÉNY-DK, mélységük 0,30-4 m közötti volt. A halottakat nagy fakoporsóban, vagy bőrlepelbe temették el, lábaikhoz agyagedényben folyadékfélét, húst tettek (gazdag állattenyésztés!). A sírok legjellegzetesebb mellékletei az öveket díszítő bronzveretek, szíjvégek, csatok, fegyverek, a női sírokból mellboglárok, fülbevalók karperecek, stb. A temető korát a VII-VIII. századra teszik. A második temetőt az elsőtől kb. 2 km-re ÉNY-ra, a vasúti felüljárónál 1950-51-ben Sós Ágnes tárta fel. 153 sírt találtak:68 női, 44 férfi, a többi gyereksír volt. Több tetemet megcsonkítva temettek el. A férfisírok mellékletei az övgarnitúrák, fülbevalók, vaskés, vasedények. A női sírokban ezek mellett gyöngyök, agyag orsógombok, de tűtartó és övdíszítmény is előkerült. A temető korát a VIII. század második felére, a IX. század elejére teszik. A két avar temető leletanyaga jelentősen hozzájárult Pest megye avar-kori történetének megismeréséhez.

A következő jelentős régészeti emlék az Ilona úton 1939-40-ben feltárt honfoglalás kori temető, mely 23 sírból állt, s melynek feltárásában - még fiatal régészként - László Gyula is részt vett. Itt a 14. sír volt leletekben a leggazdagabb: az eltemetett férfi mellé lovának végtagjait, koponyáját is eltemették a nyereg, a vaskengyel, íj, nyilak mellett. A sírokból előkerült még vasfokos, fülbevaló, gyűrű és karkötő is. A temetőben 3 kultikus koponyalékelés nyomait is megtalálták.

A temető a Megyer törzs egyik, feltehetőleg Üllő fejedelemfihez tartozó nagycsaládnak volt a temetkezőhelye: Ma már történészek által elfogadott tény, hogy Üllő, Árpád harmadik fia, településünk névadója! Üllő neve Jelegként, a 904-es bizánci követjárás leírásában maradt ránk. Üllő nevének magyarázataként, jelentéseként több elképzelés is született. Legelfogadottabb László Gyula álláspontja, mely szerint kánya-vércse jelentése van. A település mai határán belül a kora-középkorban több falu is létezett: kora Árpád-kori telpülésnyomokat Üllőről ismerünk, az Ilona út és a Vasadi út közötti részen, valamint a Rókás-dűlőben. Üllőn két temetőrészlet is előkerült más, a hozzájuk tartozó települések helye ismeretlen.

Valószínűleg Üllőn is létezett földvár, a Zsaróka, de ennek ideje nincs behatárolva, egyesek az avar korra, mások a korai Árpád- korra teszik. Ha voltak is települések a mai Üllő területén, azt a tatárjárás elsodorta. A legelső oklevél az első írásos nyom, melyben Üllő áttételesen szerepel, 1252. április 22-én keletkezett, a birtok határ-járásánál említi meg VIIw fia, János földjét (tehát az Üllő férfinévként szerepel). Egy 1318-ban keletkezett oklevél viszont már Üllőt, a települést említi (Endre, VIIw-i nemes). 1332-ből olyan oklevél ismert, melyben Károly Róbert Üllő egy részét Péter fia Tamásnak, Gesztes és Csókakő vára kapitányának ajándékozta.

Egy 1470. szeptember 11-én keletkezett dokumentumból azt tudjuk meg, hogy Üllőn plébánia működött, tehát templomnak is kellett lennie. Ez a templom a mai Templom tér, községháza és az ún. Vámos-ház helyén állhatott, a mai templommal szemben. Hazánkban az Árpád-kor után a királyi vármegyerendszer helyét a nemesi vármegye veszi át. A nemesi megyegyűléseket Pest megyében a nádor hirdette meg. A fennmaradt oklevelek alapján megállapították, Pest megye Duna-balparti részének törvénykezési központja 1472 és 1541 között Üllő volt. S bár az első Üllőn keletkezett irat 1418-ból származik, az nyilvánvaló, hogy a legtöbb Mátyás király idejében keletkezett: vagyis a középkori Üllő, Mátyás király korában élhette fénykorát; a király Pest megyének tényleg központi szerepet szánt, hiszen ekkor pl. Gyömrő és Monor tulajdonosa is főtisztviselő volt. Ennek nem mond ellent az sem, hogy 1501-ben Szentgyörgyi Péter országbíró 1515-ben pedig Werbőczy István nádor volt az elnök az akkori törvényszéki ülésnél.

Az 1526-os mohácsi vereség után jelentős változások történtek településünk életében.1528- ban Üllő már a Váci püspökséghez tartozott.

1904-ben kerámiakövezettel borítják a templom talapzatát. 1911-ben földrengés rázta meg a települést.

1914. július 28-án kitört az első világháború. 1918-ig kb. 1200 üllői férfi vonult a háborúba. Hogy pontosan mennyien haltak meg, azt nem tudjuk, de ami biztos; 1923- ban az első világháborús emlékműre 101 név került fel. A fronton bekövetkezett katonai vereség, az összeomlás fokozta a társadalmi elégedetlenséget: Üllőn 1905-ben jött létre a Szociáldemokrata Párt, 1919 januárjában a Kommunista Párt, 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság helyi szerve, majd annak bukása augusztus 3-án, amikor a román katonák elérték Üllőt. A korábban beígért fölosztás elmaradása Üllőn is problémát okozott. A váci káptalan 1920-ban eladta a juhszállási földjeit (954 holdat). Ezt 1927-ben újabb 400 hold majd 1928-ban ismét 300 hold követte.

A földhöz való jutás ellenére egyre több üllői a fővárosban keres munkát. 1903-ban megalakul az üllői Dal-, Sport-, és Önképző Kör. 1920-tól vallási alapon különböző egyesületek alakulnak. 1897-ben Löbön vásárol földet Varga Gyula író, költő, statisztikus, aki 1915-től 1929-ben bekövetkező haláláig ott is lakik. A két világháború között rendkívül megnő a műkedvelő előadások száma, fokozódik irántuk az igény.

1939-ben kitör a második világháború; Üllő mindjárt az első évben 25 menekült lengyel katonát fogad be. Az 1941-es hadba lépésünk, mind a mai napig pontosan ki nem mutatott létszámú üllői férfi frontra kerülését jelentette. 1944 nyarán kb. 20 üllői zsidó származású lakost hurcoltak át. 1944. november 2-án megjelentek Üllőn a szovjet csapatok. November 5- 6-án Gyömrő irányából német támadás éri a települést (kb. 150-200 fő halt meg). December 25-26-án a közben Ócsára telepített lakosság visszatér.

1944 végén, 1945 elején megalakulnak a helyi pártok, a községi képviselő testület. Megindul a Földigénylő, majd a Földosztó Bizottság tevékenysége (Üllőn 2436 föld lett szétosztva). Megindul a vasút helyrehozása, lakóházak tatarozása, a villanyhálózat helyreállítása, beindul a kereskedelem. Megindul a tanítás, a helyi közművelődés. 1948-ban új lakótelep létesül a vasúton túl. 1948-ban Üllőn is egyesül a két munkáspárt: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. Baloldali fordulat történik az ország életében. Felgyorsul az államszervezet átépítése, 1949- ben új alkotmány születik, 1950-ben létrejönnek a tanácsok, indul a "szocializmus" építése.

A gazdasági problémák mellé politikaiak társultak (Rákosi-korszak) és ez, az 1956. október 23-i forradalmi megmozduláshoz vezetett, mely szabadságharcba torkollott. A szovjet segítséggel levert forradalom után a helyi mezőgazdaságban annyi változás történik, hogy a Vorosilov Tsz március 15 néven szerveződik újjá. Az erőltetett ütemű szervezés eredménye az lett, hogy gyakorlatilag 1959 végére Üllőn mindenki aláírta a belépési nyilatkozatot. Létrejött még a Petőfi Tsz is.1962 februárjában Kossuth néven egyesültek. Majd 1975- ben egyesül a Péteri Rákóczival új Tavasz néven,1977-ben pedig a vecsési Ferihegy Tsz- szel, megtartva ez utóbbi nevét. Káposzta és zöldségkészítményei jó hírnévnek örvendtek országszerte (vecsési káposzta). Jelentős volt a háztáji termelés.

Mezőgazdasági jellegű tevékenységeket folytatott a Dóra-majorban különböző néven szereplő gazdasági egység: őshonos magyar állatfajták géntelepe, és a szarvasmarha tenyésztéssel kapcsolatos kutatások. Új létesítménye a Makovecz Imre tervezte épületrész. A település lakosságának áruellátásban jelentős szerepet töltött be a Monorvidéki ÁFÉSZ. A kisiparosok száma, a kisebb bedolgozó egységek megléte csak a palettát színesítette: a munkaképes lakosok túlnyomó többsége a fővárosba ingázott: Üllőnek a felsőbb szervek az alvó település szerepét szánták.

A település két nagy gondja közül az egyik az iskola volt. A másik pedig az egészséges ivóvíz biztosítása. Ezért jött létre 1976-ban az Üllő-Gyömrö Víztársulat, melynek eredményeként 1979-re biztosítva volt az egészséges ivóvíz, legalábbis a település egy részén.

1945 tavaszán, Üllőn működött a megye egyetlen napközi-otthonos óvodája. Az évek folyamán 4 óvoda jött létre. A negyedik, a központi óvoda, a hetvenes évek végén, a régi napközi helyén jött létre.

A helyi kultúra-közművelődés egyik központja volt a Művelődési Ház. 1950-től kultúrotthon. Az épüle, különböző szakköröknek, önképzőköröknek, községi énekkarnak majd Szabad Föld téli estéknek adott otthont, volt itt zeneoktatás stb. A tény az, hogy a sokszori tatarozás, felújítás után sem tud igazából megfelelni a helyi igényeknek. A Honismereti Gyűjteményben megtalálható egy 1958-as tervezésű építési terv dokumentációja az új művelődési háznak. 1950 előtt a településnek nem volt önálló könyvtára, 1963-ban jött létre a mai Pesti úton az önálló könyvtár. 1979-ben a régi iskolaépület átalakításával jött létre a mai városi könyvtár, mely 2004-ben vette fel Vargha Gyula nevét, s tölti be hivatását.

Az egészség ügye hosszú évekig a lakosság egyik fájó pontját jelentette. Az Ócsai úti központi rendelő szűk, kicsi volt.

A mai Templom téren megépített központi rendelő lényegében megfelel az elvárásoknak. Az orvosi, fogorvosi, szakorvosi ellátottság az igényeknek megfelelő. A ma létező gyógyszertárak is kellőképpen el tudják látni a betegeket.

Üllő sporttörténete a XIX. század végén kezdődik, főleg a labdarúgással, együtt szerepel más művelődési formákkal (dal, sport, önképzőkör) s ez így maradt 1948-ig. Innen Üllői Traktor SE, Üllői Vasutas Sportklub, Üllői Sport Egyesület a neve. Időszakosan volt még sakk, kézilabda szakosztály, de a labdarúgás volt mindig az első.

A település lélekszáma fokozatosan emelkedett. 1520 körül kb. 200 fő, 1580 580 fő, 1770- ben 1400 fő, 1870-ben 2200 fő, 1900-ban 4000 fő, 1950-ben 7100 fő, 1990-ben 9300 fő, 2000-ben 9800 fő, 2004-ben 10100 felett (kerekítve). Így került sor arra, hogy a település a városi rangot kérje, melyet 2005-ben megkapott. Az 1989. évi társadalmi rendszerváltozás óta, az alvó település jelentős változásokon ment át. Nemcsak az iskola bővült, hanem 1992- ben létrejött a Harmónia Zeneiskola, a Malom utcában felépült a posta új épülete, megépült a település gázhálózata. 1992 és 2004 között létrejött az önálló vízbázis, 1994-re befejeződött a telefonhálózat kiépítése, 1997-2000 között megépült Üllő szennyvízcsatorna-hálózata. Jelentősen nőtt a település aszfalt felületű útjának nagysága, korszerűsítették a vasútállomás épületét, felépült a sportcsarnok, meg lett oldva a helyi szemétszállítás, buszközlekedés, stb. Nőtt a különböző szervezetek száma: a régiek mellé pl: Tűzoltóság, újak jönnek létre - családsegítő szolgálatok, nevelési tanácsadás, és a különböző civil szervezetek (pl. polgárőrség). Nagyon jelentős a gazdaság terén bekövetkezett változás: Üllőre kereskedelmi és szolgáltató egységek települtek, és települnek: a K-Speed Fuvarozási és Szállítmányozási KFT és egységei, a Tibbet and Britten Hungária Kft. Az Auchan Magyarország Kft., A CIVIL KHT, Gras Kft, Reflex, a Verde Kft Peugeot szalonja, az Auchan, Spar, Penny Market helyi egysége. Ez a terület az, mely napjainkban legjobban változik: újabb egységek jönnek létre, miközben 1-1 megszűnik (pl. Tibbet). Összességében azonban növekedik, s ez nagyrészt a helyi munkaerőt foglalkoztatja. Ez már a "velünk élő helytörténet".